A szervezés az eredményes együttműködés tudománya, amely mindig a célok világos megfogalmazásából indul ki, annak elérést szolgálja, annak eszköze. Folyamatában a kompromisszumok keresése és megtalálása a valóság komplex megismerésén, a helyzetek, a problémák pontos megfogalmazásán és megoldásán alapul. Másként értelmezve a szervezés a módszeres probléma megfogalmazásának és megoldásának tudománya is.
Az Magyar Szervezéstudományi Iskola (MSZI) alapvető munkamódszere a közös gondolkodás, ebben is a részvétel elvének érvényesítése, mások problémáinak, ötleteinek, javaslatainak gondos megismerése, az empátia módszeres felhasználása útján. A szellemi alkotómunka az esetek többségében tudjuk eredményesebb teammunkában, főként akkor, ha korszerű módszerekkel végzik.
Az MSZI-vel kapcsolatosan ma is feltehetők az alábbi kérdések:
- A tudomány nem független az országoktól?
- Mitől magyar a szervezéstudomány?
- Jó, ha magyar?
A szervezéstudomány, s főként a gyakorlata nem független, sőt erős kölcsönhatásban van a kultúrával, mert az együttműködés összetevői, a kulturális talaj és némileg a módszerei is országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A szervezéstudomány attól is magyar, hogy magyar emberek művelik, és azokat szolgálja. Attól is az, hogy a környezetünk, amelyben az együttműködést tervezzük, ahol a céljainkat szeretnénk elérni, természetesen az is magyar.
Az MSZI alapelvei:
- Értékrendjében Magyarország jövőjéért felelősséget vállal. Szemléletében és középpontjában a cselekvő ember áll, problémaérzékeny, nyitott, rendszer- és komplex szemléletű. Jellemzője a multidiszciplináris problémakezelés és -megoldás.
- Feladata a társadalmi igények és szükségletek elemző feltárása és az ezt kielégítő projektek megfogalmazása, megszervezése.
- A megvalósíthatóság figyelembevételével fogékony az újra. A szervezésfejlesztés a problémák megoldására koncentrál, ahol az igények kielégítése olyan versenyképes megoldásokkal történik, amelyek a kitűzött cél hatékony elérését szolgálják.
- Alaptézise, hogy nincs eredményes szervezési tevékenység tervezés nélkül. Szükséges szcenáriókban gondolkodni, különböző forgatókönyvekben valószínűsíteni a várható eseményeket.
Ismeretes, hogy az MSZI meghatározó professzorai voltak: Ladó László (1919–2007) Susánszky János (1923–1999) és Szabó László (1919–1990). Ők külön- külön is, és együtt is az iskola létrehozói és működtetői voltak.
(Az MSZI iskolateremtői) Az újkori MSZI koncepcióját Magyari-Beck István „Az iskolateremtő Ladó László professzor“ című könyv bemutatóján tartott előadásában fogalmazta meg. Magyari-Beck István előadása a Magyar Tudományos Akadémián
A könyvsorozatot folytatjuk.
2009-ben Kindler József professzor 80 éves születés napját előadásokkal és a róla készült „Az iskolateremtő Kindler József professzor” című könyv bemutatójával ünnepeltük meg. Ezen, emléklevelet első ízben Kindler professzor úrnak adtunk át, amely bemutatja KINDLER JÓZSEF krédóját, David Korten köszöntőjét, és kettőjük fényképét, kifejezve ezzel is a harmadik út keresésében a két reneszánsz ember találkozását, együttműködést.
Összegezve: célunk az MSZI eszmeiségére épülő Tudásközösség és TudásTár létrehozása, amelyben az Iskola hagyományaira építő tudás és kultúra meglétére és egységére építünk, annak sokoldalú továbbfejlesztése útján, olyan szakemberekkel, akik az MSZI szellemiségéhez tartozónak vallják magukat, és tudásuk átadása és növelése érdekében alkotómunkára vállalkoznak az „Együttműködő Magyarországért!”. Törekvésünk az MSZI szellemiségét tükröző, bemutató folyóirat elindítása.
Erdősi Gyula
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
